6 perc olvasási idő
Sokan vagyunk akik rajongunk a kutyákért és ez nem is véletlen, hiszen ki tudna ellenállni a cuki gombszemeknek, az aranyos nedves kis nóziknak vagy épp a hatalmas lógó füleknek.
Hűséges társaink épp oly sokszínűek akárcsak mi emberek, véleményem szerint pont ebben rejlik a népszerűségük is.
Vannak sportosabb mozgékonyabb fajták akik az aktívabb életmódú emberekhez passzolnak és vannak lustálkodós, otthon pihengetős típusok is és még ezer féle.
Kevesen tudják hogy a kutyusoknak világnapja is van. Bár a kutyatulajdonosok vélhetően minden nap hálásak kedvenceik jelenlétéért, augusztus 26-án a kutyák világnapján az egész világon a négylábú kedvenceket ünneplik, akiket nem véletlenül hívunk az ember legjobb barátjának.
A kutyák sok mindenben segítik az embert: játékos társak lévén enyhítik a magányt, de életmentő szolgálatot is végeznek. Összegyűjtöttünk néhány kutyákról szóló idézetet és verset, amik igazán jól kifejezik a négylábú barátaink iránti szeretetet és rajongást.
A képeket és a gyönyörű szép kutyás idézeteket nyugodtan mentsd el magadnak, vagy egyszerűen csak küldd tovább a kutya kedvelő barátaidnak.
A kutyák olyanok, mint a gyerekek: figyelem és szeretet kell nekik.
De többet adnak, mint kapnak, nem úgy, mint néhány kétlábú teremtmény.
(Barbara Parker)
Egy kutya tíz évvel meghosszabbíthatja az életünket. A szeretet, a gyengédség,
a törődés és a baráti kapcsolat, amit egy kutya jelent, mérsékli a stressz negatív hatásait.
(David R. Hawkins)
Ha valaki igazán nagy örömöt akar szerezni egy állatnak, vegyen magához egy menhelyi kutyát.
Nagyon nagy szeretetjutalomban lesz része.”
(Csányi Vilmos)
Fogalmam nem volt, hogy mennyire megváltoztatja az életemet egy kutya, de jó ez így.
És eltartott egy darabig, míg rájöttünk, mi kell a másiknak, min kell változtatunk,
de aztán egyszer csak minden összeállt. És már nem számít, mennyivel bonyolultabb
az életem emiatt, mármint miatta. Csak az jár a fejemben, hogy mennyivel gazdagabb lettem,
mióta velem van. Egy kutya a legjobb kikapcsolódás.
Állati nagy szerelem c. film
Az emberek mindig mindent kategóriákba sorolnak. Ezzel a kutyák is így vannak.
A különbség az, hogy az emberek számtalan bonyolult kategóriát állítanak fel,
és zavarba ejtően sokféle címkével látják el a dolgokat.
A kutyák ellenben mindössze két tágabb kategóriát használnak: „ehető” és „nem ehető”.
(Philipp Schott)
Csuda jó, hogy Anya itt van mindig velünk, akkor mikor alszunk, mikor felébredünk. Itt van mikor játszunk, kedélyesen figyel, megetet, de mégsem éri be ennyivel.
Megmosdat és tanít, mit, hogyan csináljunk, hogyha nagyok leszünk, jó kutyákká váljunk. Tőle megtanuljuk, hogy gazdánk az ember, őt kell majd szolgálnunk mindig szeretettel.
Anya vigyáz reánk, nehogy bajba essünk, és példát is mutat, hogy hogyan szeressünk. Hiszen ő mindent tud, s amit tud megmutat, az ő nyelvét értjük, mikor, miért ugat.
Megvéd mindenkitől az élete árán, mi meg nem játszunk a türelme határán. Mindig körül ölel, biztonságban vagyunk, reméljük, örökké gyerekek maradunk.
Hiszen a jó szívét nem pótolja semmi, amíg anya szeret, jó gyermeknek lenni.
Ha egy kutya egyszer úgy döntött, hogy szeret téged, akkor mindig és mindaddig szeretni fog,
amíg csak élsz. Szinte lehetetlen rábírni arra, hogy meggondolja magát.”
(Tor Age Bringsvard)
Apró lábon, virslitesttel, félelemtől nem remegve
hű társad és házőrződ, szíved-lelked melengető.
Megihlette Picassot is, így maradt ránk örökül
egy vonallal megrajzolva Lump, a spanyol nagyfülű.
( Szalai Miklósné)
Szeretnék naponta szívedbe kerülni, szeretet vizében vígan elmerülni, tudni azt, hogy mindig számíthatok reád, én leszek a fontos, a szeretett kutyád.
Mert felnézek én rád, s nem azért mert nagy vagy, nem látlak erősnek, sosem látlak vadnak. Sokkal inkább látok egy jó embert benned, és ha tényleg az vagy, boldoggá kell tenned!
Ehhez nem is sok kell, kevéssel beérem, etess meg mindennap és foglalkozz vélem! Kell egy kicsi mozgás, egy kis közös játék, ettől vagyok boldog, ez nekem ajándék!
És ha ezt megkapom, én boldoggá teszlek! Mindig tudni fogod mennyire szeretlek. Nem is kell nekem más, csak téged szolgállak, s szívem máris repes, ahányszor meglátlak!
Buksi kutya, ha meglát, Nagy örömében ugrál,
Buzgón csóválja farkát, Várja tőlem a kaját.
Okos szemmel figyel rám, A szavamra leült már,
Cirógatom a nyakát, S hálából vakkant reám.
Hűségesen velem jár, Éberen figyel, vigyáz,
Ismeretlent megugat, Őrködik, mint egy farkas.
( Poór Edit)
Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot,
lelkünk egy része mélyen alszik. ”
(Anatole France)
Bundája, mint az éjszaka, Futkos a telepen jobbra, balra. Majd lefekszik előttem a porban, Sunyin tekint rám, és morogva. Játszani szeretne velem Kint, a süvöltő szélben.
Adok neki egy kis elemózsiát, Hadd egyen egy kis husikát. Boldogan ugrálgat fel s alá, Ma már tele hassal szaladgál. Estére az ablakba fekszik és figyel, Szemére az álom csak hajnal tájt jő el.
Reggel, mielőtt hazamegyek, Hát elköszönök tőle. Fasírtot kap búcsúzóul tőlem, Ugrál jobbra, ugrál balra, Így köszön el tőlem a kis fekete kutya.
( Borsi Gábor)
Van egy kutyám, neve Fifi, alig látszik, olyan kicsi.
Elég, Fifi, a kalandból, nem látszol ki az avarból.
Gyere haza a lakásba, kedvenced lesz vacsorára.
Adok neked pár szem tápot, elég lesz az, majd meglátod.
Ha ezt mindet most befalod, tele lesz kis pocakod,
nem mész akkor az udvarra, nem kereslek az avarban.
Nemsokára az ősz is itt hagy, és jön a talaj menti fagy.
Akkor aztán mi lesz vele? Lefagy majd a füle hegye.
( Erdős Sándor)
Számtalan dolgot tanulhatunk a kutyánktól. Hűséget és szeretetet. Teljes önzetlenséget.
Olyan, mintha a kutyák csak és kizárólag azért léteznének, hogy örömöt okozzanak nekünk.
Tudom, hogy amikor épp elegem van mindenből, nem kell mást tennem, mint odahívni őt.
(Shobha Dé)
Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van,
néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek
az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz, s Isten tudja ezt.
(Márai Sándor)
Zsozsó, a francia buldog Unatkozva, lassan kullog, Észrevett egy papucsot, Amit gazdi bedugott A cipőtartó aljába, Így eshetett csapdába. Felül szőrös az állaga,
Érződik a gazdi szaga, Először csak megszaglászta, Ráharapva jól megrázta. A papucs az lusta préda, Azért futhatna is néha. De a papucs bambán tűrte,
Nem volt egyáltalán fürge, Így szék alatt leejtette, Mást keresett helyette. Délután a gazdi lábán Éber lett a papucs láttán. Hogy senki ne vegye észre, Óvatosan becserkészte,
Majd váratlan lecsapott, Ellopta a papucsot. Vagy két métert futott vele, Leste, bevált-e a csele, Tart-e igényt a gazdája Félpár balos papucsára. Hiába kéri a gazda, Oda bizony ő nem adja,
Bár nem akarta hordani, Csak egy kicsit játszani. Kezdődhet a fogócska, A szék alatti bújócska.
Kutyám szemébe, ha nézek, benne látok sok-sok szépet, kitárul az egész világ,
látom benne a sok csodát, ahogy meleg nyári napokon együtt ülünk a dombon,
hozzám bújik, simogatom, közben a felhőket bámulom.
Kutyám szemébe, ha nézek,
látom a végtelen, kék eget, határtalan szeretetét, mint a legeslegszebb csillagos ég, rabul ejt és megbabonáz hűséggel egy életen át.
(Gábor Tünde )
Sok-sok kutyus azért kutyagolt, hogy lássák, milyen is a kutyabolt, hiszen nemrég nyílt meg ez a bolt. Benne rengeteg jó dolog volt.
Finom tápok sokasága mind a rengeteg kutyust várta, és mindegyikkel jött a gazda, hogy a pénzét a boltban hagyja. A pénzüket elköltötték, mire eljött a sötétség.
Este aztán hazatértek. Ez a nap így ért véget.
A gazda az asztalánál csendben vacsorázott. A kutyus a vacsorája mellé tápot rágott. Együtt látogatták meg a kutyaboltot.
Közös délutánjuk így kellemes volt.
( Halász István )
Van egy kutyám, Izidor, kicsit morcos fajta, örökké a papucsom
bojtját tépi, marja. Felkel reggel, s azt hiszi, szép, gömbölyű labda,
nem pattog jól, s mérgében majd kettéharapja.
Délidőben hasa kong, húsgombócnak nézi,
csócsálja és ugatja; hová lett a prézli?
Izidorom elcsitul, mire hazaérek, de a szakadt pomponok
mindent elmesélnek! Kiskutyám csak les reám, nem érti a pára,
mért cserélem papucsom kemény faklumpára.
( Róth Katalin )
Örzsike a nevem, ki vagyok, mi vagyok? Ennek a kutyának a gazdája vagyok! Kutyám neve Tarka. Bámuljátok Tarkát, Lelógó nagy fülét, hosszú lombos farkát.
Szép okos szemeit, négy hajlékony lábát, Rőtbársony szőrének csodás finomságát. Hiszen sok kutya van. Az Hektor, ez Dráva, De egyik sem hághat ennek a nyomába.
Itt ülök a kordén. Tarka az ölemben, Beszélgetek vele s a Tarka ért engem. Ha mondom “aludj el!”, szemeit behunyja, Ha mondom “ébredj fel!”, reám pislog újra.
Szelíd, engedelmes, mindennap ő kelt fel, Ajtómon kaparász: “Kis Erzsike kelj fel!” Ha meglát, vihog és a farkát csóválja, Mintha mondaná, hogy: “Jó reggelt! Szolgája!”
Együtt reggelizünk. Hát biz az tejen él, De nincs is oszt’ benne semmi rut szenvedély. Legfeljebb némelykor vicsorítja fogát, Ha szegény hazalót, vagy drótos tótot lát
A kutyák már csak ilyenek: egy pillanat alatt megfeledkeznek a neheztelésről,
elnéznek bármilyen sértést, hiszen annyival jobb érzés, ha mind barátok vagyunk!”
(W. Bruce Cameron)
Egy kutyának nem kell se luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák, beéri egy
útszélen talált bottal… Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt
vagy tökkelütött a kutyádnak mindegy! Ő csak szeretet kér és ad!
Hány emberről mondhatod ezt el?! Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel?!?
Hány ember mellett érzed azt, hogy ami TE vagy az különleges?!”
(Marley meg én)
Ha tetszik valamelyik termékünk, egyszerűen kattints a képre és már rendelheted is.
További kutyás ajándékainkért kattints ide!